Az ismeretelmélet - a legfontosabb ága a filozófia

Az ismeretelmélet - a legfontosabb ága a filozófia

Az ismeretelmélet és ismeretelmélet - két kifejezés, hogy pont ugyanazt a jelenséget - az elmélet a tudás a filozófiában. A fennálló két eltérő feltételek miatt időbeli és földrajzi tényezők: a német XVIII századi filozófia. tana az emberi kognitív képesség az úgynevezett ismeretelmélet és az angolszász filozófia a XX században. - ismeretelmélet.

Az ismeretelmélet - filozófiai tudományág, amely foglalkozik a problémák az ember ismeri a világ, a tanulás képességeit és korlátait. Ez az ág vizsgálja a háttérben ismereteket, attitűdöket megszerzett tudást a valós világban, a kritériumokat az igazság ismerete. Ezzel szemben a tudomány, mint a pszichológia, ismeretelmélet - a tudomány, amely arra törekszik, hogy megtalálja egy általános, egyetemes tudásbázisát. Mit nevezhetünk tudás? Tedd tudásunk a valósághoz? Az elmélet a tudás a filozófia nem hangsúlyos a saját mentális mechanizmus, amellyel van ismerete a világon.

Az ismeretelmélet - a legfontosabb ága a filozófia

A történelem ismeretelmélet kezdődik az ókori Görögországban. Úgy tartják, hogy az első alkalommal a problémát az igazság tudás nyugati filozófia hozza Parmenides, aki tanulmányában „A Természet” beszél a különbség vélemény és az igazság. Tovább ókori gondolkodó, Platón úgy, hogy az eredeti lélek minden ember tartozott az eszmék világa, és az igazi tudás lehetséges, mint a memória közötti időszakra a lélek ebben a világban. Nem kímélték ezt a problémát, Szókratész és Arisztotelész, részt vesz a fejlesztési módszerek következetes tudás. Így már az ókori filozófia találunk sok gondolkodó, aki nem kérdőjelezi meg, hogy az ismeretelmélet - fontos ága a filozófia.

Az ismeretelmélet - a legfontosabb ága a filozófia

A probléma a tudás központi helyet foglalt el az egész filozófiatörténet - az ókortól napjainkig. A legfontosabb kérdés, hogy kérték, ismeretelmélet - a legfőbb lehetőségét ismerve a világon. Jellege a megoldást erre a problémára a kritérium a kialakulását az ilyen filozófiák agnoszticizmusig, szkepticizmus, szolipszizmus és ismeretelméleti optimizmus. A két szélső szempont ebben az esetben, illetve az abszolút és teljes incognisability megismerhető világban. Az ismeretelmélet érintette a problémákat az igazság és jelentés, lényegében formák, elvek és ismeretek szintjét.