A termelési viszonyok - az

egy sor anyagi és gazdasági kapcsolatok az emberek között a folyamat társadalmi termelés és a társadalmi mozgás a terméket a termeléstől a fogyasztásig. P. kb. Ezek alapvető része az állami termelés. „A termelés, a férfiak lép kapcsolatba nem csak a természet. Nem tudnak termelni, egy bizonyos módon, hogy működjenek együtt, és kölcsönösen cseréje tevékenységüket. Annak érdekében, hogy ezek lépnek határozott kapcsolatok és viszonyok, s csak ezen belül a társadalmi kapcsolatok és viszonyok nem hatásuk a természetre, nem a termelés, sor „(lásd K. Marx. Marx és F. Engels. 2nd ed. M. 6, p. 441). A folyamat során a munkaerő a kapcsolat eredő igényeit a technológia és a termelés szervezése, mint például a kapcsolat a munkavállalók a különböző szakterületek között a szervezők és előadók kapcsolódó technológiai munkamegosztás a termelési csapat vagy a skála a társadalomban. It - termelési és műszaki kapcsolatok. De a termelés, ráadásul ezeket a kapcsolatokat az emberek között, és a jelenlegi gazdasági kapcsolatok. Termelés és a gazdasági kapcsolatok, vagy ahogy ők gyakran nevezik, P. o. eltér az ipari, műszaki tény, hogy kifejezze az emberek hozzáállása a kapcsolatuk a termelési eszközök, azaz a. e. a tulajdonviszonyokat. Ha a termelési eszközök vannak a kezében az egész társadalom, és így a gazdasági alapja az állami tulajdon - mint ahogy az a szocializmus alatt -, hogy a P. között alakul a társadalom tagjai. együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás. Épp ellenkezőleg, ha a termelési eszközök vannak a kezében a társadalom, a kezében a magántulajdonosok, majd hagyja jóvá a kapcsolatok kiaknázása ember, amelyben leereszt a tulajdonos a közvetlen termelői kifizetetlen többlet munkaerő és hozzárendeli vagy maga a munka, vagy annak eredményét. Az emberek megfosztották vagy annak nagyobb termelési eszközök, elkerülhetetlenül gazdaságilag függ a tulajdonosok a termelési eszközök, amely meghatározza a kapcsolatait uralom és alárendeltség közöttük. Történelmileg, bizonyos típusú kiaknázása IP. a kapcsolat a szolga, a feudális és kapitalista társadalmi-gazdasági formációk. Emellett a fő is vannak átmeneti P. kb. amikor elemei különböző IP ugyanazon gazdálkodási forma. (Például, az államkapitalizmus alatt proletárdiktatúra).

Tulajdonviszonyok hatnia minden téren zkonomicheskih kapcsolatok - a termelés, csere, forgalmazása és fogyasztása az anyagi javak, és eloszlásának meghatározása eszközök gyártása és forgalmazása az emberek a szerkezet a társadalmi termelés (az osztály a társadalom szerkezetét). Közvetlenül a gyártási folyamat különböző tulajdoni viszonyok vannak kifejezve, ahogy a gyártó kapcsolatban a termelési eszközöket. Így a kapitalista társadalomban a munkavállaló képes csatlakozni a termelési eszközök, csak azzal, hogy eladják munkaerejüket a tőkés. A szocialista társadalom termelési eszközök tartoznak a dolgozó emberek maguk. Itt, a tulajdonos az alapvető termelési eszközök viselkedik, mint egy szocialista állam. Ez határozza meg a karakter a kapcsolat az emberek között a gyártási folyamatban, és az alak a javak elosztásában.

Figyelmen kívül hagyva P. kb. amelyen belül a munkaerő, vezet az a tény, hogy minden munkafolyamat csökken néhány általános pontot, majd a történelmi időszakok különböznek csak a szakmai munka a fegyveres szinten eltűnik alapvető gazdasági különbségek a különböző társadalmi formációk. Ez a lényege a módszertan t. N. A technológiai determinizmus, ami jutott kifejezésre polgári elméletek „növekedési fázisban”, „egyetlen ipari társadalom” et al., Amely értékeli a különböző társadalmak csupán a saját szintjének a technológiai fejlődést. Ugyanakkor a tagadás P. függően. fejlettségi szintje termelőerők vezet az önkéntesség és az önkényesség a politikában.

Lit.: K. Marx és F. Engels, A német ideológia, Vol. 2izd. t.13, Sec. 1; saját, Kommunista Kiáltvány, ugyanott, v. 4; Karl Marx A szegénység filozófia, ugyanazon a helyen; saját, bér és munkaügyi Capital, ugyanott, v. 6; annak ugyanazon bevezetése (. A Kéziratok 1857-1858), ibid, v. 12; saját, a politikai gazdaságtan bírálatához. Előszó, ibid, vol 13 .; . Ez Capital, t 1, uo, vol 23 .; F. Engels Anti-Duhring, Sec. 2, 3, uo, vol 20 .; Lenin V. I. Mi a "Friends of the People", és hogyan harcot a szociáldemokraták. Full. cit. Op. 5th ed. t 1 .; ez a kapitalizmus fejlődése Magyarországon, uo, 3. kötet .; annak ugyanazon imperializmus, a legmagasabb foka kapitalizmus, ugyanott, vol 27 .; saját, a közvetlen feladatai a szovjet kormány, ugyanott, vol 36 .; saját, az együttműködésre, ugyanott, vol 45 .; A SZKP Program (elfogadva a XXII kongresszus az SZKP), M. 1973; Fundamentals of marxista-lennnskoy filozófia, 3rd ed. M. 1974 Politikai Economy, M. 1973.

V. Zh. Kelle, M. Ya. Kovalzon.

Nagy Szovjet Enciklopédia. - M. szovjet Enciklopédia. 1969-1978.